[REC]³ Génesis

Vegyes érzelmekkel ültem le megnézni a [REC] harmadik részét, és sajnálattal kell közölnöm, hogy mikor felálltam a végén, érzéseim cseppet sem változtak. Már elöljáróban leszögezhető, hogy ez a folytatást nem igazán állta meg a helyét az előző, fantasztikus részek után. De lássuk miért is, lóg ki a képből a Génesis.

 Az első részek rendezőpárosának egyik tagját (Paco Plaza) szállta meg az ihlet, amikor öt évvel a [REC] és három évvel annak folytatása után úgy gondolta, a történetet érdemes kiegészíteni.

 A Génesis helyszíne egy esküvő, ami körülbelül egy időben játszódik az első két résszel. Könnyedén és vidáman indul a film: a két főszereplő, Clara és Koldo menyegzőjén járunk. Rokonok és barátok hatalmas serege gyűlik össze megünnepelni a nagy napot. Kézi kamerás felvételeken megismerünk pár embert a rokonok közül, többek közt a bizonyos „Nagybácsit” is, akinek rejtélyes kötés van a kezén. Később elmagyarázza a kamerát kezelő Adriánnak, hogy állatorvosi rendelőjében egy halottnak hitt kutya harapta meg (ugye mindenki érti…). A templomi esküvő után pedig jöhet az „ereszd el a hajam” lagzi, ami azonban brutális véget ér, mikor a Nagybácsiban felülkerekedik a fertőzött vér, és átalakul a már [REC]-ből ismert megszállottá.

Innentől két szálon futnak az események. Egyrészről Koldot láthatjuk, aki kétségbeesetten keresi szerelmét a káoszban. Másrészről pedig az igen csak vagányul viselkedő Clara szenvedéseit követhetjük nyomon, aki szintén a társát keresi a lakodalom helyszínén. A kutatás során mindkettejüknek akadnak társaik és segítőik, akikre szükségük is van az események közepette.

 Sajnos a Génesis már messze nem nevezhető found footage-nek (holott ez volt a [REC] ütőkártyája), mivel mihelyst elszabadulnak az indulatok, máris külső szemlélőként látjuk az eseményeket. Eltűnnek a zaklatott hangulatot generáló kézi kamerák, ami ugyan megmagyarázható, de a magyarázat sajnos kissé erőltetettnek tűnik. Tehát a film háromnegyedét már nem a megszokott stílusban nézzük végig. (Az első és második részről szóló bejegyzésemben írtam, hogy kissé zavaró, mikor [Rec] ²-ben találkozunk azzal az új szállal. Hiába dolgozták végül el rendesen, akkor is szokatlan. Na, itt ez a hatalmas váltás még zavaróbb…)

 Ezenkívül gyakran egészen komolytalan elemekkel operál a harmadik rész, amitől (ahogy Grass is mondta) az egész önmaga paródiájának tűnik. Máskor azonban a folytatás elődjeihez méltó nyomasztó jeleneteket látunk, amik képesek visszaadni a „[REC] hangulatot”.

 Pozitívum azonban, hogy sok más ötletet felvet a vírussal és a megszállottakkal kapcsolatban. Kibővíti a témát és egészen új dolgokat is bevezet, amik akár magyarázatul szolgálhatnak, jól továbbgondolhatók. Valamint bővelkedik az ötletes jelenetekben és megoldásokban.

 Összefoglalva tehát harmadik rész fel sem ér az első kettőhöz. Nincs igazán meg a hangulata, hiányzik belőle a kétségbeesés, rettegés, kilátástalanság érzése. Önmagában (az előzményeket nem ismerve) nem mondanám jó filmnek, azoknak ajánlom megnézésre, akik már látták az előző részeket.