Egy újabb reality show. Az emberek a
szemünk előtt veszekednek, kötnek barátságot, ármánykodnak egymás ellen,
fognak össze egymással. Mi lehet ebben még mindig érdekes? Azonkívül
persze, hogy minden néző azt a részt várja, amikor bogarat kell enni,
még akkor is, ha mikor erre kerül a sor, elfordul.
A
játék menete a kezdetekben nagyon egyszerű volt. Két csapat, akik
egymás ellen játszanak, előbb jutalomért, majd védettségért. Mindkét
játék hasonló abban, hogy kellhet hozzá erőnlét, ügyesség, kitartás,
logika. A jutalom eleinte tűz, horgász- és vadászfelszerelés, később
azonban, ahogy egyre régebb óta élnek a szigeten, fűszerek, vagy étel.
Ilyenkor a vesztes csapat látványosan csorgatja a nyálát és üres kézzel
baktat haza. Amelyik csapat elveszti a védettségért zajló küzdelmet megy
egy "barátságos" tanácskozásra a saját táborával, ahol valakit
kiszavaznak. Mikor már csak 10 körül van az emberek száma a szigeten,
akkor jön az egyesülés, és onnantól kezdve nincsenek csapatok, mindenki
magáért játszik. Az ezután kiszavazottak pedig végül kiválasztják a
nyertest.
Az egyik kitartás próba
2000 óta sok mindennel próbálták
feldobni játékot, hogy ne legyen önismétlő, és minél változatosabb
legyen. Volt, hogy kezdetben fiúk versenyeztek a lányok ellen, volt,
hogy nem kettő, hanem négy csapat volt és olyan is, hogy nem a sziget
két pontján, hanem egy helyen éltek a táborok. Ezek azonban nem
befolyásolták nagy mértékben a játékot, véleményem szerint. Eleinte
ugyanis nem tudunk 18-20 nevet arccal együtt megnevezni (persze
jellegzetes karakterek mindig voltak) és a játék, akkor kezd igazán
izgalmassá válni, mikor egyéni játékká válik. Természetesen ehhez
szükség van a csapat korábbi jó teljesítményéhez, hiszen annál nagyobb
az esély, hogy még bent vagyok a játékban.
A
táborok variálásánál, szerintem jobban feldobta a játékot két később
bevezetett újítás. Az egyik a védettség-bálvány. Ez egy kis tárgy, ami
el van rejtve a szigeten, és, aki megtalálja, az akkor használhatja fel,
amikor úgy érzi bajban van. Érdekes szövetségeket lehet egy-egy bálvány
köré kötni, már persze, ha az ember megosztja, hogy nála van. Az is
lehetséges, hogy ezt a titkot meg tartja magának, és akkor csak a
nézőkkel "kötött szövetséget".
A
másik újítás a Megváltás szigete. A csapatból kiszavazott játékos ide
kerül, és a legközelebb kiszavazottal megmérkőzik, így a fúzió során
vagy később van esélye visszakerülni a játékba. Erre alapozva is kitűnő
taktikákat lehet megbeszélni.
A két újításnak azonban hátránya is
van a játékban. A játékot túlzott mértékben elviszi a stratégia felé.
Már nem feltétlenül az a cél, hogy a védettséget megszerezzük, hiszen,
ha ki akarunk valakit szavazni, elég vesztenünk. Ha valaki nagyon jó
mindenben, a Megváltás szigetén bárkit legyőzhet és surranó pályán
juthat a célba. A bálványok miatt vívott szócsaták és szövetségek pedig
szintén inkább a stratégia felé húzzák a játékot, és a versenyektől
veszik el lehetőséget.
Sajnos a versenyek sem olyan
kreatívak már, mint a korai évadokban. Vannak, amik szinte minden
évadban visszatérnek (bogár evés például), vagy, ahogy az utolsó
játékost, aki társat választ maga mellé a végső szavazásra,
kiválasztják, az is mindig hasonló. De a jutalomért vagy védettségért
zajló játékok, már nem olyan hosszúak, nem olyan összetettek és a
fotelben ülve sokkal könnyebben elképzelhető, hogy én is meg tudnám
csinálni. Persze, aki inkább arra kíváncsi, hogy kinek milyen a
stratégiája, ki mennyire tud ki jönni az emberekkel (az ugye nem árt, ha
valaki tud tüzet csiholni, horgászni, kókuszt feltörni, házat
építeni...) és ki hogy taktikázik, annak ez nem lehet egy cseppet sem
unalmas.
Nem tudom, mennyire van megrendezve a
játék (szerintem nem nagyon), de kikapcsolódásnak, nyelvtanulásnak
kiválóan megfelelő. És nem elhanyagolható tény, hogy a nyertest azok
választják, akiknek a kiszavazásában ő is részt vett, nem pedig a nézők.
Jeff Probst, a műsorvezető
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése